Nem kötelező védőoltások

 

A gyermekek öt éves koruk alatt különösen érzékenyek bizonyos betegségekre, hiszen a védekezésért felelős immunrendszerük még éretlen. Az időben adott védőoltásokkal meg tudjuk óvni őket bizonyos fertőző betegségektől, és egyúttal a közösség többi tagjának is védelmet biztosítunk, akik valamilyen okból nem kaptak védőoltást.

A nem kötelező védőoltások nem szerepelnek a mindenki számára ingyenes oltási rendben, de a rizikócsoportba tartozó személyeknek, illetve a háziorvos megítélése alapján, vagy a szülő kérésére felírhatók, megvásárolhatók és beadhatók.
Az ajánlott védőoltások listája a legújabb kutatási eredmények alapján folyamatosan változik. Az eddig ajánlott pneumococcus elleni vakcináció a 2014. június 30-a után született csecsemők számára már kötelező védőoltás lesz a hatályos rendelet értelmében.

HPV elleni védőoltás (Cervarix, Silgard)

2013. októberében bejelentette az egészségügyért felelős államtitkárság, hogy a HPV elleni vakcináció 2014. szeptember 1-től kötelezően felajánlható lesz. A 12 éves lányok a házi gyermekorvostól vagy az iskolaorvos által térítésmentes védőoltásban részesíthetők.
Az oltás a méhnyakrák kórokozója, a HPV néhány magas kockázatú fajtája ellen nyújt védelmet. Hatékony lehet akkor is, ha a személy már kapcsolatba került a vírussal. A kórokozónak több csoportja ismert, szexuális úton terjed. A védőoltás nem véd az összes rákkeltő HPV ellen, ezért a szűrővizsgálatok fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni az oltáson átesett nők körében sem.
A Cervarix nevű oltóanyag a HPV 16-os és 18-as típusa ellen nyújt védelmet. 9 éves kortól adható, az oltási sor 3 adagból áll, melynek ajánlott ütemezése 0, 1, 6 hónap.
A Silgard vakcina a HPV 6-os, 11-es, 16-os és 18-as típusa ellen nyújt védelmet. Szintén 9 éves kortól alkalmazható, az alapoltás 3 különálló adagból áll, mely a következő ütemezés szerint adandó be: 0., 2. és 6. hónap. Ha eltérő oltási sémára van szükség, akkor a második adagot legalább az első után 11 hónappal, a harmadikat pedig legalább 3 hónappal a második után lehet beadni. Mindhárom adagot egy éven belül kell beadni. 
A védőoltás általában kevés mellékhatással jár, ilyenek a helyi bőrpír, duzzanat és fájdalom.

Bárányhimlő elleni védőoltás: (Varilrix)

A bárányhimlő vírus által okozott megbetegedés, mely cseppfertőzéssel, bárányhimlős beteggel történő érintkezéssel illetve testnedveivel terjed. Az egyik leggyakoribb fertőző betegség gyermekkorban. Nagyon ragályos, ezért közösségbe kerülés (bölcsőde, óvoda) után a gyermekek nagy része megfertőződik. A még nem védett személy övsömörös betegtől is elkaphatja közvetlen bőrkontaktus útján, viszont fordítva nem igaz: bárányhimlős egyéntől övsömört elkapni nem lehet.
A bárányhimlő megelőzésének hatékony eszköze az aktív immunizálás.
A gyermekek többsége 3 és 10 éves kor között átesik a betegségen. A csecsemőkori és felnőttkori bárányhimlő ritka, de súlyos. Újszülöttkorban a gyermek védettséget élvez az anyai ellenanyagok által. A betegség általában nem súlyos, de bizonyos betegekben akár életveszélyes szövődményekkel járhat, ezért ajánlott a vakcináció. Az oltás feltétlenül indokolt a pubertáskoron túli fogékony, bárányhimlőn még át nem esett populáció számára, mivel a felnőtt korcsoportban a betegség súlyosabb lefolyású.
A bárányhimlő elleni oltás szövetkultúrán szaporított, élő, gyengített vírust tartalmaz. A vakcina 9 hónapos kortól adható, de érdemes megvárni vele a 15 hónapos életkort. A leghatékonyabb védelmet minden életkorban a két oltásból álló oltási sor beadásával érhetjük el. A második adagot legalább hat héttel az első adag beadását követően célszerű beadni, de semmilyen körülmények között nem adható be négy héten belül. Ha a második oltás beadása előtt a gyermek bárányhimlős lett, nincs szükség az emlékeztető vakcinációra.
Postexpozíciós profilaxis: Ha fogékony, a betegségen még át nem esett egyén bárányhimlős beteggel érintkezett, a hosszú lappangási idő miatt az expozíciót követően 3-5 napon belül beadott védőoltás effektíven kivédheti a bárányhimlő kialakulását.
Az oltás ellenjavallatai: akut lázas betegség, várandóság, neomycin-allergia, alacsony lymphocytaszám vagy a cellularis immunitás egyéb problémái esetén.
Mellékhatásai lehetnek enyhe helyi bőrjelenségek és láz.

Rotavírus elleni védőoltás: (Rotarix)

A rotavírusok a csecsemők és kisdedek hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseinek egyik leggyakoribb kórokozói közé tartoznak. A nagyfokú fertőzőképesség miatt a vírusok terjedését nehéz megakadályozni, ezért gyermekközösségekben járványos megbetegedéseket okozhatnak. Minél kisebb a gyermek, annál nagyobb a folyadékvesztésből következő kiszáradás veszélye.
A rotavírus elleni védőoltás szájon át adandó, és két adag szükséges a védettséghez. Az első oltás hat hetes kortól adható, majd ezt követi négy hét múlva a második adag. A vakcinációt lehetőleg 16 hetes kor előtt el kell végezni, de 24 hetes korig mindenképp be kell fejezi, mivel a fertőzés leggyakrabban hat hónapos és két éves kor között fordul elő leggyakrabban.
Az oltás ellenjavallatai: az előző rotavírus vakcina beadását követően kialakult túlérzékenység, ha a kórelőzményben bélbetüremkedés szerepel, vagy arra hajlamosító nem korrigált veleszületett gyomor-bélrendszeri fejlődési rendellenesség, ismerten vagy gyanítottan immunhiányos csecsemők esetében. A vakcinációt halasztani kell akut lázas betegség, hasmenés és hányás esetén. Az oltás nem alkalmazható 24 hetesnél idősebb gyermekeknél.
Klinikai vizsgálatok a kétadagos vakcinát jól tolerálhatónak találták. A leggyakoribb nemkívánatos reakciók/melléhatások: ingerlékenység, étvágytalanság, láz, fáradtság.

Kullancs okozta agyvelő-gyulladás elleni védőoltás: ( FSME, Encepur junior és Encepur adults)

A hazai erdőkben, mezőkön találkozhatunk olyan kullancsokkal, amelyek hordozzák az agyvelő-gyulladást okozó kórokozót. Magyarország nem endémiás terület, ez a betegség viszonylag ritkán fordul elő, de súlyos következményekkel járhat. Az immunizálás olyan gyermekeknek javasolt elsősorban, akik tartósan vagy ideiglenesen endémiás területen tartózkodnak. A vakcina inaktivált kullancs-encephalitis-vírust tartalmaz. 1 és 2 éves kor között csak az előny/kockázat gondos mérlegelése alapján adható, 12 éves kor felett a felnőtt vakcina alkalmazandó. Az alapimmunizálás 3 oltásból áll. Létezik hagyományos oltási séma, amely a fertőzésnek folyamatosan kitett személyeknek ajánlott. Ebben az esetben a védelemhez szükséges ellenanyag szintje az alapimmunizálás befejezése után 3 évig fennmarad. Az első emlékeztető oltásra 3 év után van szükség.
Hagyományos oltási séma: 1. adag (0. nap), 2. adag (1-3 hónappal a 0. nap után), 3. adag (9-12 hónappal a második adag után). Seroconversio a második adag beadása után 2 héttel várható.
A rövidített oltási sémát azon egyéneknek ajánlják, akiknek gyors immunizálásra van szükségük. Ebben az esetben az ellenanyagszint 12-18 hónapig marad fent, ekkor van szükség az első emlékeztető oltásra.
Séma a gyors immunizáláshoz: 1. adag (0. nap), 2. adag (7. nap), 3. adag (21. nap). Seroconversio leghamarabb a 21. napon következik be.
Emlékeztető oltás egy adag oltóanyagot jelent. A hagyományos oltási séma esetén az első emlékeztető oltásra 3 év után, majd minden 5. évben van szükség. Rövidített immunizálás esetén az alapimmunizálás befejezését követően 12-18 hónap múlva van szükség egy emlékeztető oltásra, majd minden ötödik évben. 
Mivel a kullancsok aktivitása tavasszal kezdődik, az első és második oltást télen kell beadni. 
A vakcina beadását követően felléphetnek nemkívánatos reakciók, úgy mint a helyi bőrpír, rövid ideig tartó láz és fejfájás.
Az oltás nem nyújt védelmet a kullancsok által terjesztett másik megbetegedés, a Lyme-kór ellen.

A járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltás: ( Mencevax ACWY és Nimenrix, Meningitec, Menjugate, Neisvac-C)

A betegség kórokozója a Neisseria meningitidis nevű baktérium, melynek több csoportja ismert. Nem mindegyik ellen van hatékony védőoltás. A kórokozó cseppfertőzéssel terjed, elsősorban zárt közösségben (pl. kollégium) fertőződhetnek vele a gyerekek. A fertőződés következményeként kialakulhat agyhártyagyulladás, mely életveszélyes megbetegedést jelent.
Több fajta vakcina áll rendelkezésre. Az oltások egy része már kombinált oltóanyag, mely négyféle kórokozó ellen nyújt védettséget. 
Kombinált vakcinák:
•Nimenrix vakcina 12 hónapos kortól javasolt. Az alapimmunizáláshoz egy adag oltóanyag szükséges.
•Mencevax ACWY két évesnél idősebb gyermekek, serdülők és felnőttek aktív immunizálására ajánlott oltóanyag. Egy adaggal történik az alapimmunizálás, viszont akiknél az invazív fertőzés veszélye továbbra is fennáll, időnként újraoltás javasolható.
Neisseria meningitidis C serocsoportjával szemben védelmet nyújtó vakcinák:
A Menjugate, Meningitec és Neisvac-C vakcina 2 hónapos kortól adható, 2 – 12 hónapos kor között 2 oltásra van szükség legalább 2 hónap különbséggel, 1 éves kor felett 1 adagra az alapimmunizáláshoz. A jelenlegi ajánlás szerint a csecsemőkorban elvégzett alapimmunizálás esetén ajánlott 1 emlékeztető oltás. Serdülők és felnőttek esetében egy adag oltásra van szükség.
Ajánlott azon személyeknek, akik járványos területre utaznak, akik járványos agyhártyagyulladásban megbetegedett személy közelébe kerülhetnek, illetve akiknek lépkárosodásuk van, vagy lépeltávolításon estek át.
A felnőtt populáció 5-15 %-ának normál garatflórájában megtalálható a kórokozó. Ha a szervezet immunrendszere gyengül, a baktérium bekerülhet a véráramba, és megbetegedést okozhat.
Az oltás ellenjavallatai: ha túlérzékenységi reakció lépett fel bármilyen, korábban beadott agyhártya-gyulladás ellen beadott védőoltás kapcsán, lázas betegség esetén, illetve várandósoknak csak jelentős veszély fennállása esetén adható.

Forrás: GyógyHírek - A Heim Pál Gyermekkórház és a Madarász u. Gyermekkórház Gyógyászati havilapja XXI. évfolyam 2009/2. szám

vissza