A védőoltások célja, hogy a járványokat okozó, gyakran súlyos, esetenként akár halállal végződő fertőző betegségektől gyermekeinket megóvjuk.
Vannak-e a védőoltásoknak veszélyei, mellékhatásai?
Az oltóanyagokat nagyon szigorúan vizsgálják, tesztelik, mielőtt engedélyezik használatukat. Ezután is folyamatosan ellenőrzik összetételüket, figyelik az esetleg kialakuló oltási reakciókat, mellékhatásokat. Így az engedélyezett oltóanyagok használata biztonságos, s hatékony az oltott személy védettségének kialakítására! Mint minden orvosi beavatkozásnak, a védőoltásoknak is lehetnek mellékhatásai, melyek egyrészt a beadás módjából (injekció), másrészt az oltóanyag jellegéből adódhatnak. Ezek a mellékhatások azonban sokkal enyhébbek, mint az oltással megelőzendő betegségek!
Egyes védőoltások beadását követően előfordulhatnak enyhe oltási reakciók: általános tünetek, mint rossz közérzet, bágyadtság, étvágytalanság, hőemelkedés, esetleg láz; valamint az oltás helyén kialakuló duzzanat, bőrpír, fájdalom. A láz- és fájdalomcsillapításra lázcsillapító kúpot adhatunk a gyermeknek. Helyi duzzanat, fájdalom csökkentésére vizes borogatást tehetünk az oltás helyére. Rendkívül ritkán előfordulhat a fenti tüneteknél súlyosabb, az egyes oltásokra jellemző oltási szövődmény, mely általában az oltott személy eltérő reakciókészségére vezethető vissza. Ilyenkor az oltottat kórházba kell utalni, az esetet pedig az oltó orvos írásban köteles jelenteni. Az oltási szövődmények azonban a fertőző betegségek szövődményeinek kockázatával szemben extrém ritkák (100.000 – 1millió oltásból 1-1 eset)!
A legújabb nemzetközi tudományos vizsgálatok alapján a szülők megnyugtatására elmondhatjuk, hogy:
– sem az MMR (kanyaró/mumpsz/rubeola) oltás, sem a higanyvegyületet tartalmazó vakcinák nem hozhatók összefüggésbe az autizmussal;
– a higanyalapú tartósítószert tartalmazó oltóanyagok nem okoznak az idegrendszer fejlődését érintő megbetegedéseket.
Vannak-e a védőoltásoknak ellenjavallatai?
Ritka az a betegség vagy állapot, mely a kötelező védőoltások abszolút ellenjavallatát képezi. A védőoltások beadása, valamint az ellenjavallatok mérlegelése orvosi feladat. Az életkorhoz kötött, folyamatos oltások esetében lehetőség van arra, hogy átmeneti ellenjavallatok miatt az oltásokat későbbre halasszuk, s a gyermeket a lehető legjobb egészségi állapotban oltsuk be. Általános ellenjavallatok, melyeket a járványügyi helyzetnek, s a védőoltással kivédhető betegség veszélyességének megfelelően, egyénileg kell mérlegelni:
- Akut lázas betegség.
- A védőoltás bármely összetevőjével szembeni túlérzékenység.
- Immunhiányos állapot esetén élő kórokozót tartalmazó oltás nem adható. Ilyenkor indirekt védelemként javasolt a családtagok oltása az elérhető és ajánlott oltásokkal.
- Korábbi oltás során előfordult súlyos oltási szövődmény esetén ugyanazt az oltóanyagot az illető személynél nem szabad újra alkalmazni.
- Terhesség alatt élő vírust tartalmazó oltóanyag alkalmazása ellenjavallt. Terhes nőknek védőoltás csak a legindokoltabb esetben, a haszon/kockázat mérlegelése után adható.
- Élő, gyengített kórokozót tartalmazó védőoltások beadása között 4 hét várakozás javasolt.
- Immunglobulin, vagy teljes vér adása esetén élő, gyengített kórokozót tartalmazó védőoltás legfeljebb 3 hónap múlva adható.
- Tervezett műtétek, altatással járó beavatkozások esetén nem élő kórokozót tartalmazó oltás után 3-5 nap, élő kórokozót tartalmazó oltás után 2 hét várakozás javasolt a műtét elvégzéséig. Műtét után, hazabocsátást követően az oltás elvégezhető.
Az elmaradt oltások pótlásának rendjében, az ellenjavallatokkal kapcsolatos kérdésekben, s egyéb védőoltásokkal kapcsolatos kérdésekben az oltásokat végző orvosok (háziorvos, házi gyermekorvos, iskolaorvos) munkáját segíti a Klinikai Védőoltási Szaktanácsadó Szolgálat, mely Budapesten a Szent László Kórházban, vidéken pedig a megyei kórházakban működik.
Az elmaradt kötelező oltásokat az átmeneti ellenjavallat megszűnése után a legrövidebb időn belül pótolni kell. Egyrészt ugyanis azokat a gyermekeket, akik valamilyen ok miatt az egyes védőoltásokat nem kaphatják meg, környezetük, az oltott népesség ún. kollektív immunitása védi meg a megelőzhető fertőző betegségek ellen. Másrészt gyermekközösségekbe, valamint oktatási intézményekbe és egyes kollégiumokba csak az előírt védőoltásokkal rendelkező gyermekek vehetők fel.
Szükség van-e továbbra is védőoltásokra?
Sokan felteszik a kérdést, hogy ha egyszer a védőoltásokkal sikerült szinte teljesen megszüntetni bizonyos fertőző betegségeket, miért szükséges, hogy gyermekeinket olyan betegségek ellen oltassuk be, melyek gyakorlatilag már nem is léteznek?!
A válasz pedig igen egyszerű. Annak ellenére, hogy a védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek ma már igen kis számban fordulnak elő a fejlett országokban, a kórokozók, melyek ezeket a betegségeket okozzák, még mindig jelen vannak világban. A védőoltásban nem részesült gyermekek továbbra is jelentős veszélynek vannak kitéve e komoly, nem ritkán halálos kimenetelű betegségek által. Mindössze egy repülőútnyi távolságra élünk olyan országoktól, ahol e fertőző betegségek a mai napig számos áldozatot követelnek, s ahol a védőoltások nem mindenki számára elérhetők. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elengedjük e ránk vigyázó testőröket!
Forrás: GyógyHírek - A Heim Pál Gyermekkórház és a Madarász u. Gyermekkórház Gyógyászati havilapja XXI. évfolyam 2009/2. szám